Egyszerűsített foglalkoztatás – Ezt feltétlen tudnod kell
A nyár sokak számára egyet jelent az alkalmi munkával, a diákmunkával.
Az alkalmi munka fogalma pedig már összefonódott az egyszerűsített foglalkoztatással.
Ebben a bejegyzésben összefoglalom, hogy mik azok a legfontosabb tudnivalók, melyeket érdemes tudnod erről a foglalkoztatási formáról.
Mit is jelent az egyszerűsített foglalkoztatás, s mit érdemes róla tudni?
Egyszerűsített módon létesíthető munkaviszony
– mezőgazdasági idénymunkára,
– turisztikai idénymunkára,
– alkalmi munkára.
Azt hogy mi tartozik a mezőgazdasági idénymunka, a turisztikai idénymunka, az alkalmi munka körébe, azt megtudhatod a 2010. évi LXXV. törvény 2. paragrafusából.
Az egyszerűsített munkaviszony a felek szóbeli megállapodásával, s az előírt bejelentési kötelezettség teljesítésével jön létre.
Írásbeli munkaszerződést nem kötelező kötni, csak akkor kell, ha a munkavállaló kéri, vagy a nem elektronikus úton bevallásra kötelezett munkáltató dönt mellette.
Nagyon fontos, hogy a bejelentést a munkavégzés megkezdése előtt kell a foglalkoztatónak bejelenteni elektronikus úton (T1042E nyomtatvány) vagy telefonon, ezekhez ügyfélkapus regisztráció szükséges.
Bejelentsem, ne jelentsem?
Hány főt foglalkoztathatunk így?
Az alkalmi munkára irányuló egyszerűsített foglalkoztatás esetén a munkaviszonyban foglalkoztatható személyek számát törvényben korlátozzák.
Nézzük mely esetekben hány főt foglalkoztathat a munkáltató egyszerűsített munkaviszonyban:
A) ha nincs főállású munkavállalója, akkor max 1 főt,
B) ha 1-5 fő közötti munkavállalót foglalkoztat, akkor a 2 főt,
C) ha 6-20 fő közötti munkavállalót foglalkoztat, akkor a 4 főt,
D) ha húsznál több munkavállalót foglalkoztat, akkor a munkavállalói létszám 20%-t.
Milyen terhek terhelik ezt a foglalkoztatási formát?
Az egyszerűsített foglalkoztatás esetén a közterheket csak a munkáltatónak kell fizetnie, a munkavállalót nem terheli adófizetési kötelezettség.
A munkáltató által fizetendő közteher mértéke:
A) mezőgazdasági és turisztikai idénymunka esetén 500 Ft/ munkavállaló/nap
B) alkalmi munka esetén 1.000 Ft/munkavállaló/nap
És jön a nagy kérdés a végére…
Ezt se tedd feketén!!
Hány napot lehet egyszerűsített foglalkoztatás keretében egy évben dolgozni?
Mezőgazdasági és turisztikai idénymunka esetén azonos felek között a határozott időre szóló munkaviszony időtartama nem haladja meg egy naptári éven belül a 120 napot,
Alkalmi munka esetén más a helyzet: egy azon munkáltató és a munkavállaló között
a) összesen legfeljebb 5 egymást követő naptári napig, és
b) egy naptári hónapon belül összesen legfeljebb 15 naptári napig, és
c) egy naptári éven belül összesen legfeljebb 90 naptári napig
létesített, határozott időre szóló munkaviszony lehetséges.
Az alkalmi munka esetén, ha több munkáltatónál dolgozik ugyanaz a személy, akkor átlépheti ezt a korlátot.
Fontos!! Ha azonos felek között többféle jogviszony jön létre ( mezőgazdasági, turisztikai és alkalmi is), akkor a munkaviszonyok együttes időtartama nem haladhatja meg a 120 napot.
DE:
A Tv. azt nem korlátozza, hogy egy munkavállaló több munkáltatónál hány napot dolgozik. Lényegében, akár az év összes napján is dolgozhat egyszerűsített foglalkoztatás keretében, ha több munkáltatónál teszi ezt meg.
Neked mi a véleményed erről a foglalkoztatási formáról?
Oszd meg velünk a hozzászólások között!!
4 hozzászólás 
Nekem is van véleményem... 
Egy magyar vállalkozotol belgiumban dolgoztam bádogosként.nem fizetett magyar minimálbért bár a szerzödésen rajta van bár az eurot se kaptuk meg.mi ateendö
Szia!
Nekem lenne egy nem igazán idevágó kérdésem!
Jelenleg levelezős hallgató vagyok.
Az egyetem szervez most egy hallgatói tanulmány utat, amely 90.000 Ft-ba kerül, abból 40.000 ft önrész, 50.000 pedig egyszeri ösztöndíjként kiutalják és készpénzben vissza kell fizetni. A HÖK-nél azt mondták igénybe vehetem levelezősként is az ösztöndíj támogatást, de mivel levelezős vagyok így az adóbevallásban fel kell majd tüntetnem.
Ez egész pontosan mivel jár majd? Adóznom kell az 50.000 ft után?
Tetszik az oldal:)
Köszönöm Kitti.