9 kérdés KATA – val kapcsolatban

Folytatjuk Adótörvények 2013. sorozatunkat a III. résszel.
Jó néhány kérdés érkezett hozzánk a KATA-val kapcsolatban, így ezen kérdések segítségével állítottam össze a kisadózó vállalkozások tételes adójáról (KATA) szóló cikket.

Ki választhatja ezt az adózási módot?

Választhatja

– egyéni vállalkozók

– kizárólag magánszemély taggal rendelkező Bt, Kkt,

– egyéni cég

– adótartozás nem több 100.000.-Ft-nál

 Nem választhatják az, aki:

– adószámát a NAV két éven belül törölte, vagy felfüggesztette

– biztosítási, pénzügyi ügynöki tevékenységet vagy ingatlan bérbeadást folytat

 Mekkora a kisadó mértéke?

– A főállású kisadózó után havi 50 ezer Ft

– A nem főállású kisadózó után havi 25 ezer Ft

– A kisadózók után külön-külön kell fizetni

– Törthónapra is fizetni kell.

– Jogviszonyokat nem kell figyelembe venni.

 Mely esetekben nem kell megfizetni az adót?

– Kisadózó munka- és keresőképtelen

– Táppénzben, GYED-ben, GYED-ben részesül,

– Egyéni vállalkozói tevékenységét szünetelteti

Fontos, hogy ezeket az eseteket be kell jelenteni!

Milyen kötelezettségeket vált ki a tételes adó?

– Szja, tao, osztalékalap utáni adó

– Eho, szocho, egészségbiztosítási járulék,  nyugdíjbiztosítási járulék

– Szakképzési hozzájárulás

Nem mentesül a kisadózónak nem minősülő személyekhez kapcsolódó terhek alól, tehát a  tételes adó megfizetése mellett is köteles a munkaviszony keretében foglalkoztatott személyek részére juttatott jövedelmek utáni adó- és járulékfizetést teljesíteni.

Nem minősül főállású jogviszonynak, tehát ha egyéni vállalkozásban ezt megfizeti, ettől még pl. egy kft-ben saját maga után meg kell majd fizetnie a járulékot, ha tag + ügyvezető.

Az áfát nem váltja ki, de lehet alanyi adómentességet választani.

 Mi a helyzet az iparűzési adóval?

Iparűzési adót is meg kell fizetni.

Három féle lehetőség közül lehet választani.

1. a normál módon számított iparűzési adó, (árbevételből – anyagköltség -eladott áruk beszerzési értéke – közvetített szolgáltatások értéke) x 0,02.

2. az adó alapja a nettó árbevétel 80%-a, s  az adókulcs: 2%

3. az adóalap székhely és telephely esetén  2.500.000-2.5000.000 Ft., és ezután kell megfizetni a 2%-ot.

Van havi bevallási kötelezettség?

Ennél az adózási módnál nincs havi bevallási kötelezettség, csak a bejelentkezés.

 Mi  történik, ha a KATA-s  átlépi a 6 millió Ft-os határt?

Ha a  bevétel  átlépi a 6 millió Ft-ot, akkor a 6 millió feletti részére 40 %-os adót kell fizetni

A 6 millió Ft-ot arányosítani kell, aki pl. július 1-jével lesz KATA-s, arra 3 milliós határ vonatkozik.

 Mit kell tudni a számlázásról?

Ha egy partner felé 1.000.000.-Ft/év felett számláz egy kisadózó, akkor adatszolgáltatási kötelezettség keletkezik, melyet mindkét félnek meg kell tennie.

A  kisadózó a számlán fel kell tüntesse „Kisadózó” megjelölést, s számlája elszámolható költségként.

 Mikor nem színlelt egy munkaviszony?

Az adóhatóság vélelmezni fogja, hogy a kisadózó vállalkozással folytatott együttműködés munkaviszony keretén belül történik. A vélelmet könnyen meg lehet dönteni, ha legalább két, törvényben felsorolt, színlelt munkaviszonyt kizáró körülmény megvalósul.

Az alábbiakból, ha már két megállapítás igaz, akkor nem lesz színlelt munkaviszony:

– a kisadózó a tevékenységét nem csak személyesen végezheti

– a kisadózó bevételeinek legalább 50%-a más partnerektől származik

– a megbízó nem adhatott utasítást a tevékenység végzésének módjára

– a tevékenység végzésének helye a kisadózó tulajdona

– a tevékenység végzéséhez szükséges eszközöket, anyagokat nem a megbízó biztosította a kisadózónak

– a tevékenység végzésének rendjét a kisadózó határozza meg

 Következő bejegyzésben megnézzük a KIVA-t, azaz a Kisvállalati adót.

1. Várkonyi Miklós szerint:

   2013. március 6. szerda - 11:21

   Üdv,

   Főállású KATA egyéni vállalkozó és Kft. tag+ügyvezető este. Angyal József okl. adószakértő szerint nem kell fizetni a TB-t Főállású KATÁ-s egyéni vállalkozónak a Kft.-jében. Mi a szitu?
   Jelentsem ki magam a Kft-ből? És legyek ott pl. heti 5 órában irodai alkalmazott?

   Köszi

   Tbj 31.§ (6) bekezdése: „Annak az egyéni vállalkozónak, aki egyben társas
   vállalkozóként is biztosított, egyéni vállalkozói járulékfizetési kötelezettsége a 29.§
   (3) bekezdés, illetőleg 29/A.§ (1) bekezdése szerint áll fenn. Ez esetben a társas
   vállalkozásnál fennálló járulékfizetési kötelezettség alapja a ténylegesen elért,
   járulékalapot képező jövedelem.

   Válasz